MEGYEI FELNŐTT FÉRFI: NAGY CSATA EGY KIVÁLÓ MECCSEN

A visszavágót játszotta már egymással a Lehel Kosársuli, és a Szolnoki Egyesült Királyság gárdája. Az első mérkőzésen az „egyenlőek” és a „még egyenlőbbek” küzdelméből a szolnokiak kerültek ki győztesen, így tehát a Jász-legények a visszavágás reményében léptek a Gróf Apponyi Albert Általános Iskola tornatermének impozánsan felújított parkettjére. Répási Roland kosaraival indult a találkozó, a vendégek csak 6-0-s állásnál tudtak először a gyűrűbe találni. Ezután azonban meg sem álltak hét egységig, amivel át is vették a vezetést. A folytatásban felváltva estek a kosarak, hol az egyik, hol a másik csapatnál volt az előny. A fiatalok a szokásos gyors, sok mozgásra épülő játékukat próbálták meg játszani, míg a vendégek inkább rutinjukat, és egyéni képességeiket igyekeztek kihasználni. Ez a kétféle „harcmodor” ezen az estén arra volt elég, hogy egészen a záró felvonásig szoros maradjon a találkozó.  Az utolsó negyedet a szolnokiak kezdték jobban, és 0-7-es futásukkal a mérkőzés addigi legnagyobb különbségét, kilenc pontos (59-68) előnyt szorgoskodtak össze. Nem sokáig dőlhettek azonban hátra, hiszen Kraxner duplája, és Szabó Martin két hármasa után újra szoros (67-68) lett a találkozó. A végjátékot az Egyesült Királyság csapata bírta jobban. Szabó Viktor ismét tanújelét adta hatalmas szívének, és két duplája is elsüllyedt az utolsó percekben, míg a hazaiak keze megremegett a túloldalon. Három kihagyott büntetőjüket már nem tudták korrigálni, így a végig kiélezett mérkőzésen nem sikerült a berényieknek a visszavágás. A SZEK megérdemelten érezhette meg újfent a győzelem ízét, és zsebelte be a győzelemért járó pontokat.

Lehel Kosársuli – Szolnoki Egyesült Királyság 70-72 (24-22,22-23,13-16,11-11)

2018.02.02., Jászberény, 23 néző, Vezette: Rácz Zsolt, Kovács Csaba

Józsa Miklós: „Kiváló mérkőzés volt szerintem. Az első félidőben - minden bajunk ellenére - szépen és hatékonyan támadtunk, kár, hogy az ellenfélnél is volt adu (Rácz Gergely), így majdnem egálról kezdődhetett a második félidő. A kicsi szünet után, talán az ellenfél zóna védekezésének köszönhetően passzívabbak lettünk támadásban, tény, hogy szoros végjáték következett, ahol három pontos hátránynál dobhattunk négy büntetőt, de nem tudtunk élni vele. Végül is a "pedagógusok" megérdemelten nyertek.”

Farkas Dávid: „Minden tiszteletet megérdemelnek a csapattársaim, hiszen betegen, influenzásan is vállalták a megmérettetést. Igazi pontzuhatag volt az első félidő, majd a mérkőzés második felében agresszív zónavédekezésre váltottunk, melyet az ellenfél csak ilyen-olyan sportszerűtlen viselkedéssel próbált megzavarni, sikertelenül. Amennyiben ez tudatos volt, úgy javaslom, gyakorolják még egy picit. Rettenetesen szürreális élmény volt. Nem az, ahogy a játékosok viselkednek, hiszen ezt már az évek alatt megszokhattuk a Jászberényi kosarasoktól. Inkább az, ahogy egy általam kedvelt és mindig elhivatott szakvezető asszisztál ehhez. Összességében ha nem is hátradőlősen, de megérdemelten nyertünk elsősorban a Rácz-Szabó-Kunos-Mató kvartett hathatós közreműködésének köszönhetően.”